Vasárnap kettő

Sietni kell az ilyen dolgok jegyzetelésével, mivel a madártejes jégkrém elhomályosítja a sós dolgok hangulatát. Maradt majdnem fél kiló egyszerű tehéntúró egy héttel ezelőttről, szerencsés módon nem romlott meg, talán kicsit szárazabb volt, mint ahogy azt elképzelné az ember. Adott még a pár hete kapott csirkemell anyuéktól, a fagyasztóban, s a szándék, hogy vasárnap lévén jó lenne inni egy pohár bort.

Krumplit pucolni általában se idő, se kedv -- rizs, párolt zöldség szokott általában előfordulni. A főtt tésztát a legutóbbi időkig nem nagyon kedveltem mással, mint olasz feltétekkel. Bizonyos tésztafélék azonban jónak bizonyultak csirkecombbal, emiatt úgy gondoltam, hogy ma tagliatelle-vel kellene párosítani a meglévőket.

Akkor röviden:

Először is körülbelül huszonöt deka túrót összekevertem fél deci tejföllel és tizenöt deka reszelt sajttal, rá némi reszelt citromhéj (a citrom maga ugyebár nem tesz jót a tejtermékeknek), bors, kicsi só, sok kapor. Megvártam, míg teljesen kiolvad a csirke - fagyott állapotban szétszedni súlyos vétség, szétesnek a rostok -, majd próbáltam körülbelül 1.5-2 centi vastag szeletekre szelni, aztán ezeket még meglékeltem, és beletömködtem a fenti túrós, sajtos keveréket. Fogpiszkálóval össze lehet tűzni, hogy ne essen szét. A csomagokat tepsibe raktam, megöntöztem egy hajszálnyi borral, tejszínnel, olivaolajjal, még egy kis reszelt citrom, bors és még valami került rá, amire nem emlékszem. A maradék túrót és reszelt sajtot a húsok tetejére kentem, lefedtem alufóliával, és 180 fokos sütőbe raktam. Körülbelül 30 perc után levettem az alufóliát, hogy sűrűsödjön a szaft, amiből - a húsok kivétele után - kis plusz tejszín hozzáadásával sűrű, olajos szósz készült. Ezt öntöttem a kész tagliatelle-re, hogy ne ragadjon össze.

Menetközben eltörtem egy üveg Tokaji Muskotályt és egy borospoharat. A tokaji helyett vett Taschner borból (2006) nem lehetett kioperálni a dugót, mert foszlott - tessék óvakodni tőle.